Naptár

h k s c p s v
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 

Navigáció

Bejelentkezés

Nagy László Emlékház

05.jpg

Nyitvatartás:

Hétfő- Péntek: 8:00- 18:00
A 16:00 óra utáni és a hétvégi látogatás csak előzetes egyeztetés alapján lehetséges!

 

Kapcsolat:

Iszkáz Község Önkormányzata:
Tel:     30/953-9952          88/252-001
E-mail: iszkaz@iplus.hu

Idegenvezető:
Jakab Petronella: 30/283-7068

 

 

Árak:

Belépőjegy:   Felnőtt: 350 Ft

                      Diák/ Nyugdíjas: 250 Ft
                        

Lakrész (3 férőhely):  3000 Ft/fő/éj

 

01

 

  • Az emlékházról:

"Mióta verset írok, célom a kifejezés plaszticitása, erőteljessége, merészsége. Mindez kapcsolatos a formával, metaforával, ritmussal. Átkozott és babonás konzervált őskori szokások közé születtem a Bakonyalján. Ott nevelődtem mesék és balladák közt, a bájolók parancsoló ritmusában, a házra támadó regösénekek niagarájában. Verseim néhány vonása innen való."

A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István).
Az 1950-es évak kommunista diktatúrája („vas és acél országa akartunk lenni”) a hagyományos életet tönkretette: állatok nélkül, szerepüket vesztve a lakatlan gazdasági épületek ledőltek.

A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint. A szülőház emlékházzá alakításának fő célja: Nagy László szellemi örökségének ápolása a szülőföldön, életművének elmélyült megismertetése. Ennek elérését szolgálja az iszkázi székhelyű Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány. Az alapítvány az iszkázi önkormányzattal közösen gondozza az emlékházat, részt vesz a kulturális örökség megóvására, a nevelés és oktatás korszerűsítésére irányuló nemzeti programokban. 2008-ban a Nagy László Emlékház is bekapcsolódott a Magyar Irodalmi Emlékházak hálózatába. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával felújított emlékház és az új kiállítások kiválóan alkalmasak a múzeumpedagógiai célok megvalósítására, rendhagyó irodalomórák megtartására és irodalmi kirándulásokra.

   02

 

  • Nagy László élete:   

Az önmagát szüntelen művelő, naprakész költő tagadja a beskatulyázó, kirekesztő törekvéseket, kultúraszemlélete nem fogad el mesterséges határokat, így marad hiteles egyéniség, „versben bujdosó” a diktatúra évtizedeiben. Eredeti életműve kivételes súlyú a modern ember világszemléleti útkeresésében.

Aki csak ismerte, annak a kedvesen mosolygó, ravaszkás tekintetű, megfontolt szavakkal szellemesen okos „Nagylaci” maradt az emlékezetében.
Aki csak olvasta, annak képekben gazdag, népmesevilággal és képorgiás szürrealizmussal közeli rokon, dallamosan hullámzó költészete marad mindörökké irodalmi kincstárában.
Magáról úgy vallott, hogy aligha volt még olyan költőnk, aki szorongató, komor gondolatokat olyan fénypompás, képekben gazdag derűvel tudott volna közölni, mint ő.

03

 

Nagy László 1925. július 17-én született Felsőiszkázon. A 20. század egyik legnagyobb hatású költője, a modernséget lezáró lírakorszak legjelentősebb alakja. Hagyományőrző és merészen újító költészete tükrözi a közösségi felelősségvállalását. Költészetének társadalomformáló szerepet tulajdonított, mert feladatának tekintette az archaikus (Bartók-jellegű) anyanyelvű kultúra ápolását és a népiesség felújítását. Poétikájának alapelemei a felsőiszkázi falu világának természetközelségéből fakadnak (regölők, siratók, rigmusok)

Az elemi iskolát 1931-ben kezdte Felsőiszkázon. 1935 augusztusában csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, többször műtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. Betegsége miatt az ötödik osztályt csak 1938-ban végezhette el, kitűnő eredménnyel.
polgári iskolába Pápán járt (1938–41). Itt indult el a tehetséges fiú a festő-képzőművész pályán.
A Tóth Sándor a református kollégium kereskedelmi középiskolájában folytatta tanulmányait 1941-ben. 1945 júliusában érettségizett.
1946 augusztusában Budapestre utazott. Az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait, majd átjelentkezett (1947-ben) a Képzőművészeti Főiskolára, rajz szakra. Ebben az időben kezdtek megjelenni első versei: előbb egy diákújságban, majd 1947 decemberében a Valóság című folyóiratban. Bekerült Sőtér István híres Négy nemzedék című műválogatásába is.

Elismert fiatal költőként kapott ösztöndíjat Bulgáriában, hogy megtanulja a nyelvet és fordítson. 1949 őszétől 1951 nyaráig közel két évet töltött Bulgáriában, s később is gyakran visszajárt. Ennek az emlékei őrzi a bolgár szoba, amellyel a bolgár kormány kíván emléket állítani neki.
 

1952-ben jött haza, tehát nem fokozatosan kellett átélnie a változást, „a fordulat éve" történelmi és lélektani mozzanatait. (Rákosi-korszak). Elment bizakodóan, és egy olyan légkörbe érkezett haza, amellyel már nem azonosulhatott.
1952. augusztus 20-án házasságot kötött Szécsi Margit (19281990) költőnővel.

 

 

1953-ban született meg András fiuk.
1953 augusztusától 1957 februárjáig a Kisdobos (ifjúsági újság) szerkesztője, majd főszerkesztője volt.
1957 elején megszűnt irodalmi állása és évekig műfordításból élt.
1959-től haláláig az Élet és Irodalom hetilap képszerkesztője, majd főmunkatársa volt.
Az 1960-as években néhány verseskötetéhez illusztrációkat is készített.
1975 februárjától napi rendszerességgel vezetett naplót, amely 1994-ben jelent meg Krónika töredékek címmel.
Egészsége azonban nem bírta sokáig. A halál gondolata, látomása, később félelme egyre többször jelenik meg szemléletesebben verseiben. Nem egy nagy költeménye a haláltáncok fogvacogtató képeit idézik.
1973-tól leginkább a költőszerep válságáról szóltak versei pl: Jönnek a harangok értem (1978).
1978. január 30-án, reggel, 53 éves korában szívinfarktusban meghalt. A Farkasréti temetőben temették el.
Szécsi Margitot 1990-ben végén helyezték társa mellé örök nyugalomra.

Megosztás